Már 5 napja,hogy anyuék kerestetnek a rendőrséggel.Egyenlőre még nem találtak meg,de folyamatosan csak Jhon szavai járnak a fejemben: " Előbb vagy utóbb beszélned kell a szüleiddel,mert ez így nem mehet tovább!" És sajnos igaza van ,valamit tennem kell,muszáj. Már egy ideje állruhában kell járnom az utcákon,hogy ne találjon meg a rendőrség.Most is egy hatalmas fekete csuklyás kabátban sétálgatok New York utcáin a kutyámmal ,és ááá egyáltalán nem nézek ki hülyén -_-. Éppen egy ruhaboltba mentem volna be,amikor hirtelen valaki nekemjött.Pixie kiesett a kezemből én pedig elestem.
-Hékás,nem tudnál vigyázni!?-mondtam teljesen feldúltan
-Bocsi,nem direkt volt-fordult felém és kinyújtotta a kezét
Ekkor én is megpillantottam őt. Teljesen lefagyott körülöttem a világ és kis pillangókat éreztem a gyomromban.Még sosem éreztem ilyet.... Belenéztem gyönyörű barna szemébe,majd én is kinyújtottam a kezem mire ő felhúzott a földről.Bátorságot vettem magamon és megszólaltam
-Semmi baj,az én hibám volt,nem figyeltem-dadogtam,mire ő rám mosolygott.Most esett le,hogy mennyire idiótán nézhetek ki,most már az se érdekel ha elkapnak a rendőrök,de akkor is leveszem ezt a kabátot,gondoltam magamban majd meg is szabadultam az állruhámtól.A fiú végignéztem,hogy rángatom le magamról a hatalmas kabátomat,majd megszólalt:
-Bocsi,hogy ilyet kérdezek,de minek jársz te nyáron ilyen kabátban az utcán?-kérdezte
-Nagyon hosszú történet....Amúgy Emily vagyok-mutatkoztam be
-Én pedig Nick,de most már,hogy tudod a nevem igazán elmesélhetnéd a "kabátos történeted" ,nem érdekel milyen hosszú,nekem van elég időm
-Rendben-nevettem fel
Mikőzben New York utcáin sétáltunk,aközben én mindent elmondtam Nicknek.A Little Mix koncertet,a szüleimet és a rendőrséget.
-Dehát,miért nem beszéled meg a szüleiddel?-kérdezte egy idő múlva
-Nem ismered őket,nem értenek meg,nem akarják,hogy olyan dolgokra pazaroljam az időm ,mint pédául az éneklés-magyaráztam
-De ők mégis a szüleid,hidd el,ha elmagyarázod nekik,hogy ez milyen fontos neked megfogják érteni
-Már próbáltam....
-De nem eléggé-erősködött- Figyelj próbáld meg mégegyszer,de most másképp,írj nekik egy levelet amiben megkéred őket,hogy adjanak neked egy utolsó esélyt és jöjjenek el egy koncertedre,ha nem tetszik nekik amit csinálsz és ahogyan csinálod,akkor hazamész hozzájuk,de ha látják,hogy mennyire jól érzed magad a színpadon és mennyire élvezed az éneklést,akkor úgy is megengedik,hogy maradja New Yorkban.-mondta lelkesen Nick.
Elgondolkoztam.Végül is teljesen igaza volt,lehet,hogy kicsit kockázatos a terve,de úgysem tudnák mást csinálni.Vagy ez vagy a rendőrség.Én ezt választom.
-Oké,megteszem,de egy feltétellel-néztem komolyan Nickre
-És mi lenne az?-kérdezte mosolyogva
-Ha te is eljössz a koncertemre-mondtam
-Ez csak természetes-mosolygott rám,én pedig boldog voltam nagyon boldog,és ha boldog vagyok,akkor gondolkodás nélkül cselekszem ,mint például most.Odamentem Nickhez és a nyakába ugrottam.Azt hittem teljesen hülyének fog nézni,de nem, viszonozta az ölelésem,majd megszólalt:
-Már,hogyne mennék el a koncertedre "kabátos lány"-mondta
Felnevettem."Kabátos lány" hmm érdekes jelző.A karomon lévő órára pillantottam,ami már 22:30-at mutatott.
--Ideje mennem-mondtam szomorúan-majd hívlak!
-Rendben.Addig is sok szerencsét a rendőrökkel-mondta,majd elindult
2 dologra jöttem rá aznap.Az egyik,hogy teljesen beleszerettem Nick Wall-ba(ez a teljes neve :) és hogy Pixie valahol elveszve bolyong New Yorkba(teljesen megfeledkeztem róla Nick miatt) Azt hiszem jobb,ha megkeresem.
Folytasd!:)
VálaszTörlés